A házasságot a házastársak közös kérelmére vagy csak az egyik házastárs kérelmére a bíróság bontja fel.
A házasság felbontására irányuló pert személyesen kell megindítani a másik házastárs ellen. A megindításhoz keresetlevelet kell benyújtani a járásbírósághoz.
A házasságot a bíróság – a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe véve – bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását állapítja meg a bíróság különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a férj és feleség különélésének időtartama alapján – nincs kilátás.
A házastársak a bontóper megindítása előtt vagy a – bíróság kezdeményezésére – a bontóper során a vitás kérdések rendezésére közvetítői eljárást vehetnek igénybe.
Ha a házasfelek ún. „közös megegyezéssel” szeretnének elválni, akkor a következő járulékos kérdésekben meg kell egymással egyezniük:
Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, vagyis abban, hogy a gyermekkel kapcsolatos minden kérdésben a válást követően is együtt döntenek, akkor a gyermekkel való kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük. De ebben az esetben is meg kell állapodniuk abban, hogy melyikük lakóhelyén lesz a gyermek lakóhelye.
Ha a felek a házasságot közös megegyezéssel szeretnék felbontani, a keresetlevélhez csatolni kell a fent említett valamennyi kérdésben a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez a keresetlevél előterjesztésekor már rendelkezésre áll.
Ahhoz, hogy a házastársak közös megegyezéssel elváljanak, a fent jelzett járulékos kérdésekben kötött perbeli egyezségüket a bíróságnak jóvá kell hagynia. A bíróság az egyezséget akkor hagyja jóvá, ha az a jogszabályoknak megfelel.
A keresetlevélben a következőket kell feltüntetni:
Bevezető részben:
Érdemi részben:
Záró részben:
A keresetlevélhez a következőket kell csatolni:
A házassági bontóper esetében ezeken kívül még meg kell jelölni:
A keresetlevélhez csatolni kell
A jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek a keresetlevelét az erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. A nyomtatvány célja, hogy segítse az igényérvényesítést, mivel a nyomtatvány egyfajta sorvezetőül szolgál a felperesnek, hogy minden szükséges tartalmi elem megjelenjen a keresetlevelében.
A jogi képviselő nélkül eljáró felperesnek a keresetlevélben a keresetlevél kötelező tartalmi elemei közül nem kell feltüntetnie a jogalapot, a jogi érvelést és jogszabályhelyet.
A jogi képviselő nélkül eljáró felperes igényérvényesítését az is segíti, hogy a keresetet a lakóhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.
A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.
A perre az a járásbíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik. Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség az alperes tartózkodási helyéhez igazodik; ha az alperes tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye alapítja meg. Emellett a házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.
Törvényszék. Az ítélet ellen fellebbezéssel lehet élni a törvényszék előtt.
A fellebbezésnek tartalmaznia kell:
Ha a fél jogi képviselő nélkül jár el, a fellebbezést az elsőfokú bíróságon, az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja és a fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetése során mellőzhető a jogszabályhelyre hivatkozás.
A házasságot felbontó ítélet ellen perújítás és felülvizsgálat nem lehetséges.
Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről: 4:21.-4:23. §
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről: 43. § (1) bekezdés
CIKFO