A közbeszerzési eljárásokat érintő egyes jogviták intézése a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre, eljárását a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) határozza meg.
A Kbt. értelmében a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság független, országos hatáskörrel rendelkező szerv. A közbeszerzési biztosok döntéshozataluk során függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, döntéseik meghozatalával kapcsolatban nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. A Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Kbt., valamint a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási rendelet kiegészítő vagy eltérő rendelkezéseinek figyelembevételével.
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban, főszabály szerint az elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelező.
A Közbeszerzési Döntőbizottság több ízben is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt vagy a hivatalbóli eljárást kezdeményező szervet, a hiányzó közbeszerzései dokumentumok benyújtása helyett, nem elegendő az ügyfél nyilatkozata.
A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező.
A Döntőbizottság hivatalból – a törvényben meghatározott szervek és személyek ilyen irányú kezdeményezése nyomán – vagy az arra jogosult által előterjesztett kérelem alapján jár el.
Közbeszerzési Döntőbizottság
A Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve szolgáltatási koncesszióra, valamint a koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, ideértve a külön jogszabály szerinti előminősítési kérelem elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is.
A Döntőbizottság gondoskodik továbbá a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a Kbt. előírásaiba ütköző módosítása vagy teljesítése, illetve a Kbt.-t önként alkalmazó szervezet (személy) jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálásáról.
Az előzőek mellett a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik az ajánlatkérő által a Kbt. 117. §-a szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása is.
Ügyfélképesség
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának, valamint a Kbt. 113. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet is.
A kérelem általánosságban a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. Főszabály szerint az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetve ezek módosításával kapcsolatban az – adott esetben módosított – ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani. A jogsértés tudomásra jutásának eseteit és a főszabálytól elérő határidőket a Kbt. A jogorvoslati eljárás alcíme tartalmazza.
Az eljárás megindítására irányuló kérelem és a hivatalbóli eljárást kezdeményező irat kizárólag írásban a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt terjeszthető elő.
A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező, valamint a képviselőjének (felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói, kamarai jogtanácsosi vagy ügyvédi képviselet kötelező) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét, a közbeszerzés tárgyát és – részajánlattétel esetében – a jogorvoslattal érintett részt, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan; a megsértett jogszabályi rendelkezést valamennyi kérelmi elemre vonatkozóan, valamint a jogsértő eseményt és annak bizonyítékait; a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait valamennyi kérelmi elem tekintetében egyértelműen azonosíthatóan; ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait; a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét); az esetleges előzetes vitarendezés lefolytatását, továbbá annak eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát, amelyet csatolni is kell.
A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány – a kérelmező által ismert – ügyfél az eljárásban részt vesz.
Jogorvoslat esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjak mértékét a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet rögzíti. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke függ az érintett közbeszerzési eljárás értékétől, illetve a kérelmi elemek számától, ezért annak összege esetenként változik.
Jogorvoslat esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre az eljárások lefolytatása.
Ha az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság végzése ellen jogorvoslatra van lehetőség, akkor a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani az ún. kereseti kérelmet. Ezen közigazgatási perben hozott bírósági ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
A Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált döntése (érdemi határozat) ellen közigazgatási pert indíthat az eljárás kezdeményezésére jogosult szervezet vagy személy. A közigazgatási per megindításának indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését a Kbt. szabályaira tekintettel. A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Ezt követően a bíróság védiratot küld legkésőbb nyolc napon belül a felperes részére. A bíróság határozat nem fellebbezhető, csak ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja. A bíróság határozathozatalát követő tizenöt napon belül írásban megküldi azt a feleknek.
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása magyar nyelven zajlik.
Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!
2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról
ME KFF HÁT