Menekültek, menekültügyi eljárás - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges

Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöztetést szenvedtek el, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan félnek.

Kulcsszavak: menekültek, menekültügyi eljárás, menedékjog, menedékes, oltalmazott, Dublini eljárás, kiutasítás, elismerés

Üldözés vagy súlyos sérelem elől menekülő külföldiek. 

A menekültügyi eljárás az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul, így az üldözés vagy súlyos sérelem elől menekülőnek a Magyarországra érkezését követően haladéktalanul nyilatkoznia kell a nemzetközi védelem megszerzése iránti szándékról. Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor személyesen kell megjelenni az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság előtt, de a menedékkérelem benyújtására irányuló szándékot idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során is lehet jelezni.

A menekültügyi eljárást külföldi személyek fő szabály szerint személyesen kezdeményezhetik. A menekültügyi eljárásban a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség.

Ha a cselekvőképtelen személy személyesen kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni, a menekültügyi hatóság köteles a menekültügyi eljárásba a cselekvőképtelen személy helyett a törvényes képviselőjét bevonni, ennek hiányában ügygondnok kirendelését kérni.

Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.

A menekültügyi eljárás célja annak megállapítása, hogy a menedékkérelmet előterjesztő személy jogosult-e a menekült-, oltalmazotti vagy befogadott státuszra.

A menekültügyi eljárás az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menekültügyi Igazgatóságánál kérelemre indul. Az elismerés iránti kérelem előterjesztésekor személyesen kell megjelenni a menekültügyi hatóság előtt, de a menedékkérelem benyújtására irányuló szándékot idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során, repülőtéren vagy tranzitzónában is lehet jelezni.

Amennyiben a menedékkérő a kérelmét írásban visszavonja, a nyilatkozattétel megtagadásával a kérelem elbírálását megakadályozza, a személyes meghallgatásán nem jelenik meg, illetve az ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy megtagadja, és Magyarországon tartózkodásának nincs más jogcíme, a hatóság rendelkezik az Európai Unió területéről való kiutasításáról, melyet az idegenrendészeti hatóság hajt végre. A menekültügyi hatóság beutazási és tartózkodási tilalmat is elrendelhet.

A menekültügyi eljárás időtartama: 60 nap, mely időtartam alatt sor kerül a menedékkérő személyes meghallgatására. Egyes eljárási cselekmények az ügyintézési határidőbe nem számítanak be, azonban a hatóságnak lehetősége van kérelmét ún. gyorsított eljárásban, rövidebb időn belül elbírálni. 

Amennyiben a menedékjogi kérelem a repülőtéren került előterjesztésre, a kérelmező a repülőtéri tranzitterületen kerül elhelyezésre. A repülőtéri eljárás időtartama legfeljebb 8 nap; ha ez idő alatt az eljárás nem zárult le, ezt követően be kell léptetni a kérelmezőt Magyarország területére.

Abban az esetben, ha felmerül annak a lehetősége, hogy más EU-tagállam a felelős a kérelem elbírálására, az eljárás felfüggesztésre kerül addig, amíg az EU-tagállam társszerve nem válaszol. Ennek hossza a külföldi társszervek együttműködésétől függ, és akár hónapokig is tarthat.

A kísérő nélküli kiskorú, illetve fogvatartott elismerést kérő ügyében a menekültügyi eljárást soron kívül kell lefolytatni.

A menekültügyi eljárás alatt sor kerül a kérelmező személyes meghallgatására, tolmács segítségével. A meghallgatáson nyilatkozni kell:

Továbbá át kell adni a hatóságnak:

A menekültügyi eljárásban a kérelmezőt az őt megillető jogokról, illetve az őt terhelő kötelezettségekről a menekültügyi hatóság részletesen tájékoztatja.

A nem magyar nyelven kiállított okirat magyar nyelvű hiteles fordítás nélkül is elfogadható.

A menekültügyi hatósági és a bírósági eljárás a kérelem első alkalommal történő benyújtása esetén tárgyi költségmentes. Az első eljárást követően az elismerését kérő személyes költségmentességben részesül, kivéve, ha a menekültügyi hatóság az elismerését kérő személyes körülményeire tekintettel a felmerülő költségek megtérítéséről dönt.

A menekültügyi eljárásban a tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségeit a menekültügyi hatóság viseli. A menedékjogot élvező személy az eljárási költségek viselése alól – kérelmére, indokolt esetben – teljes vagy részleges személyi költségmentességben részesülhet.

Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, továbbá szakhatóságként az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ vesz részt.

A kérelmét elutasító valamint a kiutasító döntéssel szemben a döntésben ismertetett időn belül bírósághoz fordulhat a menedékkérő. A bíróság vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a döntést és új eljárás lefolytatására kötelezi a hatóságot.

A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy:

Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.

Az általános szabályoktól eltérő menedékjogi kérelem benyújtásának feltételei:

Az eljárás menete:

Az utazási okmánnyal rendelkező külföldire vonatkozó további szabályok:

Mikor nem ismerhető el valaki menekültként?

A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont b) alpontjának alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél – figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre – a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.

Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akit a bíróság:

Az ismételt kérelmet benyújtó kérelmező nem ismerhető el menekültként, amennyiben az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyását követően a kérelmező maga idézett elő, és a kérelem elutasítása nem ütközik a Genfi Egyezménybe.

Érkezhet-e menekült biztonságos származási országból?

Ha a menekültkénti elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerést kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek.

Milyen jogok illetik meg a menekültként elismert személyt?

A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik, azonban:

A menekült jogosult

Milyen kötelezettségek terhelik a menekültet?

Hogyan szűnik meg a menekült jogállás?

Vissza kell vonni annak a menekültként elismert személynek az elismerését,

Adatlap menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat előterjesztéséhez:

Időpontot itt foglalhat az Országos Rendészeti Főigazgatóság Regionális Igazgatóságaihoz.

Magyarország Alaptörvénye

2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról

52/2007. (XII. 11.) IRM rendelet a menekültügy szervezeti rendszeréről

NISZ ZRT.