www.nav.gov.hu) információs füzetekből nyerhetők. Ezen információs füzetek témakörönként részletes leírásokat tartalmaznak.

Általános forgalmi adó alanynak minősül az a jogképes személy, szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.

">

Általános forgalmai adó megfizetése

Az általános forgalmi adó egy igen összetett, szerteágazó adónem, jelen tájékoztató iránymutatás jellegű, bővebb tájékoztatók a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról letölthető (www.nav.gov.hu) információs füzetekből nyerhetők. Ezen információs füzetek témakörönként részletes leírásokat tartalmaznak.

Általános forgalmi adó alanynak minősül az a jogképes személy, szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.

Kulcsszavak: általános forgalmi adó, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, adómérték, Közösségen belüli ügylet

Általános forgalmi adókötelezettség alá esik az adóalany által (adóalanyi minőségében) belföldön és ellenérték fejében teljesített – az Áfa tv. szabályai szerint belföldön teljesítettnek minősülő – termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, a Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített termékbeszerzés, valamint termékimport. (Ez utóbbi két esetben az adókötelezettség bizonyos esetekben akkor is fennáll, ha a terméket importáló, a Közösség más tagállamából beszerző személy nem adóalany (pl. magán import, új közlekedési eszköz közösségi beszerzése esetén.)

Főszabály szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adót az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet saját nevében teljesíti. Kivételes esetben az adófizetési kötelezettség megfordul (fordított adózás).

Adó mértéke

Az általános adómérték az adó alapjának 27 %-a, az 5 %-os termékek/szolgáltatások körét az Áfa tv. 3. számú melléklete, a 18 % alá tartozókat pedig a 3/A. számú melléklet tartalmazza.

A tevékenység közérdekű, vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentesség alá tartozó termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások körére pedig az Áfa tv. 85-87. §-ai tartalmaznak felsorolást.

Az alanyi adómentesség bevételi értékhatára 12 millió forint.

Az általános forgalmi adózás rendszerében az adóalanyok a termékhez vagy a szolgáltatáshoz saját maguk által hozzáadott érték után adóznak. Főszabály szerint az adóalany az értékesítéskor az eladási árban beszedett (áthárított) adó összegéből a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított adót levonhatja (az Áfa tv. VII. fejezetében meghatározott feltételek teljesülése mellett).

 

Az adóköteles tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó adóhatósági bejelentkezéskor dönteni kell az általános fogalmi adókötelezettséggel kapcsolatban, például: általános szabályok szerinti adózás, alanyi adómentesség választása, adófizetési kötelezettségét az Áfa tv-ben meghatározott valamely különleges adózási mód alapján állapítja meg, közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni és közösségi adószám megállapítását kéri.
[Részletes tájékoztató: NAV 14. számú információs füzet; Hasznos tudnivalók kezdő áfaalanyoknak]

Az adót az adóalany főszabályként önadózással állapítja meg. Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése vagy visszaigénylése érdekében olyan nyilvántartást kell vezetni, mely alkalmas a felszámított adómérték szerinti részletezésben az értékesítés utáni adófizetési kötelezettség, illetve adófizetés alóli mentesség, az előzetesen felszámított adó – ezen belül a levonható és a nem levonható rész – összegszerű meghatározására és kimutatására. Emellett a belföldi összesítő jelentés-tételi kötelezettség is terheli az adóalanyt. 2020. július 1-jétől már értékhatártól függetlenül minden olyan beszerzést tanúsító számláról adatot kell szolgáltatni (az áfabevallás M lapján), amely alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adózó az adott időszakban levonási jogot gyakorol. Továbbá a belföldi adóalanynak teljesített belföldi termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlák adatairól is adatot kell szolgáltatni, a NAV által erre a célra biztosított elektronikus felület alkalmazásával.  

2021. január 4-től kibővül az adóalanyok számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá eső számláinak, számlával egy tekintet alá eső okiratainak (a továbbiakban együtt: számla) köre. Ettől az időponttól már nem csak a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vevőknek kiállított számlákról kell adatot szolgáltatni, hanem az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed minden olyan számlára, amire az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandóak. Így 2021. január 4-től számlaadat-szolgáltatási kötelezettséggel érintett a nem adóalany személynek, szervezetnek és a külföldi adóalanynak kiállított számla is. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos részletes tudnivalók az onlineszamla.nav.gov.hu oldalon találhatóak.

Az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét az adóalany csökkentheti egyrészt a saját maga által a fordított adózás szabályai szerint fizetendő adóként megállapított és ugyanezen adómegállapítási időszakban levonható adó összegével, másrészt az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható – más által rá áthárított – előzetesen felszámított adó összesített összegével. A különbözet az „elszámolandó adó”. Ha az adólevonási jog gyakorlására meghatározott adómegállapítási időszak(ok)ban az adóalany nem élt, vagy még nem élhetett a levonás lehetőségével, az a későbbiekben – az elévülési időn belül – önellenőrzéssel gyakorolható, az adólevonási jog keletkezésének eredeti időpontjában. 

Ha az „elszámolandó adó” pozitív előjelű (a fizetendő adó összege a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghaladja), az adóalany az „elszámolandó adó” összegét köteles megfizetni az Art-ben meghatározott esedékességig. Ha az „elszámolandó adó” negatív előjelű (a levonható előzetesen felszámított adó összege a fizetendő adó összegét meghaladja), a különbözetet az adóalany az elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban a fizetendő adót csökkentő tételként beszámíthatja, vagy meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. (Az Art-ben meghatározott esedékességtől kezdődően a bevallás benyújtásával egyidejűleg kérheti az állami adóhatóságtól annak visszatérítését.)

 

Közösségen belüli ügyletek

Az általános szabályok szerint adózó adóalany közösségi adószám kiváltására kötelezett, amennyiben a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. Közösségi adószámot az adóhatósághoz történő bejelentkezéskor, vagy a tevékenységi formára jellemző változás bejelentő adatlapon lehet (T101, T101E, T201, T201C, T201T) igényelni. Részletes tájékoztató a 17. , 27. és 29. NAV információs füzetekben található.

 

Közösségen belüli beszerzés

A Közösségen belüli termékértékesítések esetén az ún. célország szerinti adózás elve érvényesül, vagyis a Közösség más tagállamába irányuló termékértékesítés adómentes, de a beszerző tagállamában a Közösségen belüli termékbeszerzés adóköteles, és ezen tagállamban hatályos adómértéket kell megfizetni.

Az adófizetési kötelezettség a Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén a beszerzést igazoló számla kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magába foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik. A termékbeszerzés teljesítése időpontjának megállapítása során az ahhoz hasonló belföldi termékértékesítés teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak. Az adó alapja is a belföldön teljesített ügyletekhez hasonlóan állapítandó meg, az adó alapjára 27%-os mértékű áfa számítandó fel, ha a termék nem tartozik az Áfa tv. előírásai szerint más adómérték alá vagy nem minősül adómentesnek, illetve adómentes Közösségen belüli termékbeszerzésnek.

  

Közösségen belüli adómentes termékértékesítés

Amikor a belföldi – magyar közösségi adószámmal rendelkező – adóalany olyan termékértékesítést teljesít Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett, ott közösségi adószámmal rendelkező (azaz a saját országában Közösségen belüli beszerzés címén adófizetésre kötelezett) adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére, amely értékesítés következményeként a terméket igazoltan más tagállamba fuvarozzák, juttatják el, az adóalany értékesítése adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül. 

Ez az adómentesség nem azonos fogalom az adólevonásra egyébként nem jogosító mentességgel, mivel az ehhez kapcsolódóan belföldön esetlegesen felmerült beszerzésekben foglalt adó – a levonás egyéb feltételeinek fennállása esetén – levonható. 

A vevő közösségi adószámát a számlán is szerepeltetni kell. Amennyiben a vevő nem rendelkezik más tagállami közösségi adószámmal, illetve ha rendelkezik ugyan, de a termék nem kerül ki belföldről, úgy az értékesítőnek a megfelelő belföldi áfa-mértéket (5 %, 18 %, 27 %) kell felszámítania.

Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén az adókötelezettség (ami – adómentes ügyletről lévén szó – az ügyletnek az áfa-bevallásban, valamint az összesítő nyilatkozatban való szerepeltetését jelenti) az értékesítésről kiállított számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napján, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap 15. napján keletkezik.

Teljesítés időpontjaként a közösségi adómentes értékesítés esetén főszabályként a normál teljesítési időpont szabályokat kell alkalmazni, azaz alapesetben az ügylet tényállásszerű megvalósulásának napja lesz a teljesítés időpontja.

Az Áfa tv. különleges szabályt állapít meg a láncügyletek, háromszögügyletek, vagyonáthelyezés, távolsági értékesítés esetére.

 

Szolgáltatásnyújtás

A szolgáltatásnyújtás után akkor keletkezik áfa-kötelezettség, ha annak az Áfa tv. rendelkezései szerint megállapított teljesítési helye belföldön (Magyarországon) van. Főszabály szerint a szolgáltatás teljesítésének helye attól függ, hogy a szolgáltatás igénybevevője adóalany-e (illetve adóalanyként vesz-e részt az ügyletben).

Főszabály szerint az adóalanyok közti ügyletekben a szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybevevő adóalany székhelye, állandó telephelye, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye határozza meg. [Amennyiben az adóalanynak a székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a teljesítési helyet a székhely vagy az az állandó telephely határozza meg, amely az adott ügylet teljesítésével a legközvetlenebbül érintett.]

Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Szolgáltatások, melyek teljesítési helyét minden esetben – függetlenül attól, hogy az igénybevevő adóalany-e vagy nem – különleges szabályok alapján kell megállapítani: ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, személy szállítása, közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása, éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások.

Különleges szabály vonatkozik továbbá például a nem adóalany részére nyújtott elektronikus szolgáltatás, reklámszolgáltatás, ügyvédi, tanácsadási szolgáltatások stb. teljesítési helyére.

A bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség hibás- illetve nem teljesítése esetén az adóhatóság szankciókkal élhet az Art. vonatkozó rendelkezései szerint.

Havi bevallás esetén: tárgyhónapot követő hónap 20.

Negyedéves bevallás esetén: tárgynegyedévet követő hónap 20.

Éves bevallás esetén: tárgyévet követő február 25.

Összesítő nyilatkozat (közösségi ügyletek) igazodik az áfa-bevalláshoz, gyakorisága havi vagy negyedéves.

Áfa-bevallás: 65

Összesítő nyilatkozat: A60

 

Az adó általános mértéke 27 %, a kedvezményes adómérték 18 % és 5 %, illetve az Áfa tv-ben meghatározott egyes ügyletek adómentesek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jár el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter látja el, a Nemzetgazdasági Minisztérium útján.

A NAV honlapján elérhető részletes tartalmú információs füzetek, egyéb tájékoztatók.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomtatványtára

 

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.)

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art.)

NAV