Budapest 04. ker Lakáscsere szerződés és kérelem annak jóváhagyására

A bérlő a lakás bérleti jogát – a bérbeadó hozzájárulásával – elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni. Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.

Kulcsszavak: csere, önkormányzati lakás, tulajdon, ügyvéd, ingatlan, szerződés

Bérlő, vagy az általa meghatalmazott személy, illetve törvényes képviselője.

Lakáscsere szerződés jóváhagyása iránti kérelem benyújtása, a szükséges mellékletek csatolása

30 nap, mely indokolt esetben egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható.

Lakáscsere szerződés és kérelem annak jóváhagyására

A., önkormányzati bérlakások cseréje esetén:

B., önkormányzati bérlakás és lakástulajdon cseréje esetén

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester

Budapesti IV. és XV. kerületi Bíróság

Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó – legalább 30 napos határidő megjelölésével – köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni:

A bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulását, ha a cserepartner a fent felsorolt iratok benyújtására vonatkozó kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.

Az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél

A hozzájárulást meg kell tagadni, ha a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá.

A lakás bérleti jogának elcseréléséhez szükséges bérbeadói hozzájárulás megadásáról, vagy megtagadásáról a Polgármester dönt.

A csere következtében létrejövő új bérleti szerződés esetében a lakbér mértékét az új bérlő és együtt költöző személyek jövedelmi és vagyoni helyzete alapján – a szociális helyzet alapján történő bérbe adás, vagy a nem szociális helyzet alapján történő bérbe adás szabályai szerint – kell megállapítani.

Szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

Önkormányzati bérlakást szociális helyzet alapján csak akkor lehet bérbe adni, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 250 %-át (jelenleg ez 71.250,- Ft). A jövedelem számításánál csak a kérelmezőt és a vele együttköltöző személyeket lehet figyelembe venni. További feltétel, hogy a kérelmező és a vele együttköltöző személyek együttesen nem rendelkeznek a nyugdíjminimum 75-szörösét meghaladó értékű vagyonnal.

Nem a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

Önkormányzati lakás nem a szociális helyzet alapján történő bérbeadására akkor kerülhet sor, ha a bérlő a lakás fenntartásához szükséges megfelelő jövedelemmel rendelkezik. Megfelelő jövedelemnek minősül, ha a lakás bérleti díj nem haladja meg a bérlő háztartása összjövedelmének 15 %-át.

A bérleti szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a leendő bérlő a bérbeadó részére megfizessen háromhavi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot. A későbbiekben a bérleti szerződés meghosszabbítása esetén – amennyiben a bérleti díj időközben emelésre került – a bérlő köteles az óvadék összegét ennek megfelelően kiegészíteni. Az óvadék összegével a bérleti szerződés megszűnésekor el kell számolni. A bérbeadó az óvadék összegéből levonhatja a bérlővel szemben a bérleti jogviszonnyal összefüggésben fennálló követeléseit, az ezt meghaladó összeget a bérlő részére az elszámolást követő 30 napon belül vissza kell fizetni. Az óvadék összege után a bérbeadó nem fizet kamatot.

A háztartás tagjainak jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

Az eljárás során a jövedelem meghatározásakor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti fogalmat kell alkalmazni.

A kérelem elbírálásakor a bérlő és a vele együttlakó személyek jövedelmi és vagyoni helyzetének megállapítására és igazolására a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

Budapest 04. ker. Település