Jövedéki terhekre vonatkozó előírások

A jövedéki termék forgalmazása engedélyhez kötött tevékenység, a forgalmazás feltételei, illetve adózási vonatkozásai pedig aprólékosan szabályozottak.

Kulcsszavak: jövedéki adó, jövedéki termék, pénzügyi biztosíték, engedélyes, sör, habzóbor, alkoholtermék, dohány, dohánygyártmány

Az a személy jogosult jövedéki engedélyre,

• aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai vagy egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint tesz eleget,
• aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
• akinek nincs meg nem fizetett köztartozása, társadalombiztosítási járulék-tartozása kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek,
• aki jövedéki biztosítékot nyújt,
• aki rendelkezik azokkal a hatósági engedélyekkel, igazolásokkal, amelyeket jogszabály a folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír,
• akinél a tevékenység gyakorlásához és az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak,
• akit vagy akinek vezetőjét, vezető tisztségviselőjét a gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni, illetőleg a Büntető Törvénykönyvben meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el, vagy a kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kell beadnia a jövedékes engedély megszerzése iránti kérelmét.

A jövedéki eljárásokban elektronikus úton lehet ügyet intézni és kérelmet benyújtani az állami adó- és vámhatóság felé. Az elektronikus hatósági ügyintézés alól csak a magánszemély, a külföldi személy és a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde engedélyese mentesül.

Az állami adó- és vámhatóság az engedély iránti kérelmet 30 napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő és a bejegyzett feladó esetében 15 napon belül bírálja el, amelyet az állami adó- és vámhatóság kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat.

A jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

• adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes esetében a végezni kívánt tevékenységet részletesen bemutató leírást,
• a tevékenység végzésére használni kívánt ingatlan, helyiség, jármű, telephely berendezései használati jogcímének, valamint a vízi jármű lajstromjelének megállapítására alkalmas okirat másolatát,
• a tevékenység végzésére használni kívánt telephelyen használt tárolótartály, mérőeszköz helyére, típusára vonatkozó leírás másolatát,
• az alapanyag és a tárolt, előállított jövedéki termék készletre vétele, tevékenység végzésére használni kívánt telephelyen belüli felhasználása, egyéb készletváltozása nyilvántartási és bizonylati rendszere leírásának másolatát,
• felhasználói engedély iránti kérelem esetében az előállított, felhasznált mennyiségek alátámasztása céljából a felhasználási arányszámot, amely – az alapanyag minősége vagy a technológia által indokolt esetben és mértékben – tűréshatárokkal is megadható,
• a tevékenység végzésére használni kívánt telephelyen folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt engedélyek, igazolások listáját telephelyenkénti összeállításban,
• a nyilvántartás alapbizonylataként használt egyéb bizonylat, az üzemszünet ideje alatt alkalmazott papíralapú okmány, valamint a szabad forgalomban nem szabadforgalomba bocsátáskor vagy nem tagállami szállítás esetén alkalmazott bizonylat kivételével a a jövedéki adóról szóló törvény 90. §-a szerinti okmányok aláírására jogosult személy közokiratba foglalt aláírás mintáját, kivéve, ha az aláírásra jogosult aláírás mintáját az állami adó- és vámhatóság képviselőjének jelenlétében megadja, vagy ha az engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az engedélyes aláírásával egyenértékű, az elektronikus vagy elektronikusan kiállított papíralapú EKO hitelességét igazoló, az állami adó- és vámhatóság által engedélyezett, különleges bélyegző alkalmazásának engedélyezését is kéri,
• a felajánlott jövedéki biztosíték számításának levezetését,
• a pénzügyi biztosítékról kiállított eredeti okiratot,
• kezességvállalás formájában nyújtott jövedéki biztosíték esetén a kezességvállalási engedéllyel rendelkező személy eredeti kezességvállalási nyilatkozatát,
• ha az adófelfüggesztéssel történő termékszállításnál az adóraktár engedélyese helyett a a jövedéki adóról szóló törvény 18. § (12) bekezdése szerinti személyek közül többen együttesen kívánnak jövedéki biztosítékot nyújtani, a kérelmet benyújtó személy részére adott megbízás másolatát,
• az engedélyes vagy az engedélyes által jövedéki ügyintézőként foglalkoztatott vagy megbízott személy jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítványának vagy egyéb szakképesítést, szakmai végzettséget igazoló bizonyítványának, továbbá – megbízott személy esetén – a jövedéki ügyintézői tevékenység ellátásáról kiállított megbízásnak a másolatát,
• az alkalmazott denaturálási eljárás leírását, valamint részleges denaturálási eljárás alkalmazása esetén a a jövedéki adóról szóló törvény133. § (2) bekezdése szerinti iratok másolatát,

bejegyzett kereskedői engedélykérelem esetében egyéb ellenőrzött ásványolaj felhasználói engedélyes vagy nyilvántartásba vett felhasználó részére történő beszerzése esetében, a felhasználói engedélyes, nyilvántartásba vett felhasználó kérelmező részére kiállított nyilatkozatának másolatát egyéb ellenőrzött ásványolaj beszerzésére adott megbízásáról és az egyéb ellenőrzött ásványolajnak a nyilatkozatot tevő telephelyén történő átvételéről.

Az engedélyeztetési eljárás illetékmentes, azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére jövedéki biztosítékot szükséges adni.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Pénzügyminisztérium

Adókötelezettség keletkezik akkor, ha

• a jövedéki terméket belföldön előállítják,
• a jövedéki terméket importálják,
• másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal vagy csomagküldő kereskedelem keretében belföldre szállítják, vagy
• a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú és csomagküldő kereskedelem keretében végzett szállítása során a szállítmány egésze vagy annak egy része nem érkezik meg a címzetthez.

2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról
45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

NISZ ZRT.