Öröklési illetékre vonatkozó szabályok

Természetes személy halála miatt bekövetkező vagyonszerzés után főszabály szerint öröklési illetéket kell fizetni.

Kulcsszavak: öröklési illeték, hagyatéki eljárás, közjegyző, bíróság, NAV

Öröklési illetéket a szerző félnek kell megfizetnie, azaz annak, aki az örökhagyó után örököl, illetve aki hagyományban részesül.

Az öröklési illetéket csak annak kell fizetnie, aki a hagyatéki vagyonból valóban részesedik.

Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli.

Ha a hagyatékot közjegyző vagy bíróság adja át, az illetékkiszabás végett

annak véglegessé válásától, jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak.

Ha a hagyatéki eljárást a közjegyzőnek nem kötelező lefolytatnia, az örökösnek kell bejelentenie az ingó hagyatékot az adóhatóságnál az örökhagyó halálától számított 90 napon belül a „Hagyatéki kimutatás” nyomtatványon.

 

Az öröklési illetéket az állami adóhatóság szabja ki.

Az öröklési illeték fizetésére kötelezett személy terhére, ha a vagyonszerzésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, illetve azt késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírságot állapítanak meg.

A fizetési meghagyásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után késedelmi pótlékot kell fizetni.

Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik, attól függetlenül, hogy az illeték tényleges megfizetésének kötelezettsége csak később áll be.

A fizetési meghagyás alapján fizetendő öröklési illeték a határozat véglegessé válását követő 15. napon válik esedékessé.

A kiskorú örökös az öröklési (és az ingatlan-nyilvántartási eljárási) illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlék mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik az.

Hagyatéki kimutatás nyomtatvány az ingóörökség örökös által történő bevallásához

Az öröklési illetéket kiszabás alapján, pénzben kell megfizetni. A kiszabás fizetési meghagyásban történik.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter látja el, a Pénzügyminisztérium útján

Mit tekintünk az öröklési illeték tárgyának?

Az örökséget – ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is –, a hagyományt, a meghagyás alapján történő vagyonszerzést, a kötelesrész szerzését, továbbá a halál esetére szóló ajándékozást.

Mi az öröklési illeték mértéke?

Az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.

Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni.

Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után az örökséget, illetőleg hagyományt visszautasítja.

Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét a hagyatéki eljárás során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerző más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.

Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész értéke után visszterhes vagyonátruházási, az az örökös pedig, aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles fizetni.

 

Mit tekintünk az öröklési illeték alapjának?

Az örökség tiszta értéke a megszerzett vagyonnak a törvényben foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke.

A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni:

Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos) köteles igazolni. Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei bizonyítás nélkül is elfogadhatók.

 

A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállt, de neki még át nem adott örökséget (hagyományt) is. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az esetben külön meg kell fizetni az öröklési illetéket az első és a további örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelelően. Ezt az illetéket az örökösök örökrészeik arányában kötelesek állni.

Egyes vagyontárgyak esetén:

Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni.

Hagyaték egészét terheli:

Azokat a hagyatéki terheket pedig, melyek az örökség egészét terhelik, az örökös által megszerzett illetékfizetési kötelezettség alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem eső (belföldön lévő mentes és külföldön lévő, e törvény hatálya alá nem eső) vagyon arányában kell számításba venni.

Köteles rész esetén:

A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell. Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a kötelesrészre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.

Haszonélvezet esetén:

Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak törvény szerint számított értékével csökkentett forgalmi értéke után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.

Mely esetekben mentesülhet az öröklési illeték megfizetése alól?

Speciális szabályok vonatkozónak arra az esetre, ha a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése történik, ugyanis ekkor az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti.

Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából.

Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha

Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által – a vagyonszerző nevére – kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett jogerőre vagy nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – jogerőre emelkedik vagy véglegessé válik, és az építésügyi hatóság erről a tényről az állami adóhatóságot külön értesíti. Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidejűleg közli, hogy a jogerős vagy végleges használatbavételi engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel.

 

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

NAV