Vagyonátruházási, ajándékozási illetékekre vonatkozó szabályok

Ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni.

Kulcsszavak: vásárlás, ajándékozás, illeték, ingatlan, CSOK

Az illeték megfizetésére az a személy kötelezett, aki vagyont szerzett. Belterületbe vont ingatlan, illetve belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása esetén az illetéket az átruházó fél köteles megfizetni.

Az ajándékozási illetékkötelezettség

a) ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,

b) ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett,

c) ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor

keletkezik.

A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség

a) a szerződés megkötése napján,

b) árverési vétel esetében az árverés napján,

c) ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése, véglegessé válása napján,

d) az a)-c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor

keletkezik.

Ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat), valamint az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített – a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot is tartalmazó – „B400” nyomtatvány benyújtásával, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg.

A vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek – a gépjármű vagyonszerzés kivételével – közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni.

Belterületbe vont ingatlan, illetve belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása esetén az átruházó fél a „B400” nyomtatványon köteles nyilatkozni arról, hogy a jogügylet tárgya a törvényben meghatározott jogszabály.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzését csak a törvényben foglalt feltétel teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagyonszerzésével a feltétel teljesült. Az illetékkiszabásra történő bejelentéssel egyidejűleg a vagyonszerző közli a törvényben felsorolt személyek közül azoknak az azonosító adatait (név, adóazonosító jel vagy adószám), melyek a vagyonszerzéssel érintett társaságban további vagyoni betétekkel rendelkeznek.

A bejelentési kötelezettség – a törvényben meghatározott ügyletek kivételével – az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.

Ha a vagyonszerzésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, illetve azt késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírságot állapítanak meg.

A fizetési meghagyásban megállapított határidőig meg nem fizetett illeték után késedelmi pótlékot kell fizetni.

A vagyonszerzést illetékkiszabásra az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül kell bejelenteni.

Az ingatlanügyi hatóság az illetékkiszabáshoz szükséges iratokat a tulajdonjog vagy a vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követően továbbítja az állami adóhatósághoz. Az illeték kiszabására tehát csak a tulajdonjog, vagy vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követően kell számítania a vagyonszerzőnek. Az illeték kiszabására az állami adóhatóságnak 60 nap áll rendelkezésére.

A fizetési meghagyás alapján fizetendő illeték a határozat véglegessé válását követő 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követő 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség.

 

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az ezt tanúsító okiratot annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes járási hivatalnál kell bemutatni (átírási kötelezettség).

Nemzeti Adó- és Vámhivatal, kormányhivatal (járási hivatal, földhivatal)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter látja el, a Pénzügyminisztérium útján

Ajándékozási illeték:

Mit tekintünk az ajándékozási illeték tárgyának?

A fentiekben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.

Az ajándékozási illeték mértéke:

Ajándékozási illeték alapja:

Az ajándékozási illeték alapja az ajándék tiszta értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy megajándékozottra eső részét. Az adósság és más teher fennállását és összegét a megajándékozott köteles igazolni.

A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is).

Mely esetek mentesülnek az ajándékozási illeték alól?

Mentes az ajándékozási illeték alól:

Speciális szabályok vonatkozónak arra az esetre, ha a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az ajándékozása történik, ugyanis ekkor az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti.

Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából.

Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha

Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által – a vagyonszerző nevére – kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett jogerőre vagy nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – jogerőre emelkedik vagy véglegessé válik, és az építésügyi hatóság erről a tényről az állami adóhatóságot külön értesíti. Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidejűleg közli, hogy a jogerős vagy végleges használatbavételi engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni a törvényben meghatározott vagyontárgyak visszteher (ellenérték) mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése esetén.

Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyontárgyakra és vagyoni értékű jogokra terjed ki:

Visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a belterületbe vont ingatlan, illetve a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházása is.

A visszterhes vagyonátruházási illetékmentességre vonatkozó szabályok az illetéktörvény 26. §-ában találhatóak.

Mit kell a visszterhes vagyonátruházási illeték alapjának tekinteni?

Főszabály szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vagyonszerző terhet (például hitelt) is átvállal a vagyonszerzéssel egyidejűleg, akkor ezt az értéket nem vonhatja le az illeték alapjából.

A forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg, elsősorban az összehasonlító értékadatok alapján, de – összehasonlító értékadatok hiányában – más értékmeghatározó módszert (nettó pótlási költségalapú értékbecslés, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) is alkalmazhat. Az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapítása során a vagyonszerző nyilatkozatát figyelembe veheti, szükség esetén helyszíni szemlét tarthat, külső szakértőt vonhat be, továbbá felhasználhatja az ingatlan energiatanúsítványában foglalt adatokat. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az állami adóhatóság nem bírálhatja felül.

Mekkora a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke?

Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke

Gépjármű tulajdonjogának visszteher fejében történő megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye és a jármű gyártástól számított kora alapján kerül megállapításra.

Az illeték mértéke:

Előfordulhat, hogy a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve. Ilyenkor ahhoz, hogy az illetéket a fentiek szerint ki lehessen számítani, a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell elosztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzésének illetékmértéke:

Külföldön vásárolt, majd Magyarországon forgalomba helyezett jármű estén szükséges-e vagyonátruházási illetéket fizetni?

Mikor mentesül a gépjármű, pótkocsi megszerzése a visszterhes vagyonátruházási alól?

 

Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke

Az illeték mértéke:

Lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó gyakran alkalmazott illetékkedvezmények/illetékmentességek

A 2020. december 31. után megkötött adásvételi szerződések esetén mentesül az illeték alól

• az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó, vagy

• a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető

családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) vásárolt lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megszerzése.

 

Ha a vagyonszerző megelőlegezett CSOK miatt kapta az illetékmentességet, és

• a gyermekvállalás az arra vonatkozó határidő lejártáig nem teljesült, vagy

• a CSOK-ot a gyermekvállalás teljesítése nélkül, a határidő lejárta előtt bármely okból visszafizette,

a NAV az adásvételi szerződés aláírásának időpontjában fennálló forgalmi érték és az akkor hatályos illetékmérték alapján a visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabja, amint erről tudomást szerzett.

A NAV az illetéket a CSOK visszafizetése vagy annak elrendelése évének december 31-étől számított 5 évig állapíthatja meg. Ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni akkor, ha a gyermekvállalás a CSOK-ban részesülő egészségi állapota miatt hiúsult meg.

 

A 2021. január 1-je előtt kötött adásvételi szerződésnél a vagyonszerzés nem illetékmentes, de a CSOK-ot a lakástulajdon forgalmi értékéből le kell vonni, új lakás esetén pedig figyelembe kell venni az Itv. 26. § (1) bekezdés f) szerinti illetékkedvezmény alkalmazásakor is.

 

Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja

a) lakástulajdonok cseréjekor az elcserélt lakástulajdonok

b) lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon

– terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete.

Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

A vagyonszerző a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni és nyilatkoznia kell arról, hogy az illetékalap kedvezmény feltételeinek megfelel.

 

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt.

 

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vagyonszerzés, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.

 

Adatlap ingatlan tulajdonjogának és vagyoni értékű jogának megszerzése esetén a vagyonszerzés különböző adatainak bejelentésére továbbá a mentességek, kedvezmények jelölésére („B400” nyomtatvány)

Bejelentő adatlap ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan

Bejelentő adatlap ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog visszterhes vagyonátruházás során történt megszerzésére vonatkozóan

Bejelentő adatlap belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét visszteher mellett történő megszerzésére vonatkozóan

 

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

NAV