Munkaviszony megszűnési formái - Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

A munkaviszony megszűnése nem azonos a munkaviszony megszüntetésével. A munkaviszony megszűnése automatikus, a törvény erejénél fogva következik be az ott meghatározott esetekben, ezzel szemben a munkaviszony  megszüntetése mindig valamelyik, vagy mindkét fél elhatározásából fakad, valamelyikük egyoldalú jognyilatkozata vagy kettejük megállapodása eredményezi.

Kulcsszavak: munkaviszony, munkaviszony megszűnése, munkavállaló halála, munkáltató jogutód nélküli megszűnése, határozott idő lejárta, munkavállalás, végkielégítés

Munkáltató és munkavállaló

A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.

Ha a munkaviszonyt jogellenesen szüntetik meg, a munkáltató köteles megtéríteni az ezzel összefüggésben okozott kárt. A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.

Ha a munkáltató személyében változás következik be, és a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban Mt.) hatálya alá tartozik, akkor az átadó legkésőbb a munkaviszony megszűnését megelőzően 15 nappal köteles az érintett munkavállalót írásban tájékoztatni a megszűnés időpontjáról vagy tervezett időpontjáról és a megszűnés indokáról.

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a törvényből származó igényét első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák előtt érvényesítheti. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A munkajogi igény 3 év alatt évül el.

A munkaviszony megszűnésének esetei:

• munkavállaló halála,
• munkáltató jogutód nélküli megszűnése,
• határozott idejű munkaszerződés lejárta, ha a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozik,
• törvényben meghatározott más eset.

Milyen juttatás jár a munkaviszony megszűnésekor?

A munkavállalót a munkáltató felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg, ha a munkaviszony azért szűnik meg, mert:

1. a munkáltató jogutód nélküli megszűnik, vagy
2. a munkáltató személyében változás következik be és a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik,

kivéve, ha a felmentés tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult, vagy jogszabály másképp rendelkezik.

Jár-e végkielégítés a munkaviszony megszűnésekor?

A következő esetekben igen: a munkaviszony azért szűnik meg, mert

• a munkáltató jogutód nélkül megszűnik,
• a munkáltató személyében változás következik be és a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik

feltéve, hogy a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott tartamban fennáll.

A végkielégítés mértéke

• legalább 3 év esetén 1 havi,
• legalább 5 év esetén 2 havi,
• legalább 10 év esetén 3 havi,
• legalább 15 év esetén 4 havi,
• legalább 20 év esetén 5 havi,
• legalább 25 év esetén 6 havi

távolléti díj összege.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. 

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvér

NISZ ZRT.