Hódmezővásárhely - Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi építményadó adatbejelentéseinek megtétele, lekérdezése

Kulcsszavak: helyi adó, építmény

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

A gazdálkodónak (társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó stb.), elektronikus formában, az e-önkormányzat portálon /https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap/ kell az adatbejelentést megtennie, magánszemélyeknek ez csak lehetőség.

Tájékoztatjuk Önöket arról is, hogy nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Olyan magánszemélyek – akik nem választják az elektronikus kapcsolattartást - használhatják az önkormányzati adóhatóság honlapjáról https://hodmezovasarhely.hu/epitmenyado/ letölthető „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” nyomtatványt is.

 Az új eljárásjogi szabályok értelmében az adó alanya a jövőben az adóhatóság felé adatbejelentésre köteles, s ezen adatbejelentés szolgál a hatósági adómegállapítás alapjául. Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg az építményadót.

Kivetési eljárás során az adó megállapítása az adózó által adott információ alapján történik, amelynek adatait az adóhatóság jogosult ellenőrizni.

Az adatbejelentést az építményadó adatbejelentési nyomtatványon kell megtenni legkésőbb a változást (pl.: vásárlás, eladás, használatba vétel stb.) követő év január 15. napjáig.

Az adókötelezettség keletkezését, megszűnését, változását kiváltó ok bekövetkeztét követő év január 15-ig kell az adatbejelentést benyújtani. Ahhoz az önkormányzathoz kell az adatbejelentést benyújtani, amelyiknek a területén az adóköteles építmény található.

Például, ha ingatlant vásárolt az év november 20-án, akkor a következő év január 15-ig kell a nyomtatványt kitölteni és benyújtani a lakás fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

Az adatbejelentés legegyszerűbb módja, ha Ön az Elektronikus Önkormányzati Portálon https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap belépve az „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” elnevezésű nyomtatványt készítik el és azt elektronikusan, vagy papír formátumban küldik be.

Az adatbejelentés elektronikus úton való benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szabályai alapján teljesítendő.

Egyéni vállalkozóknak és vállalkozásoknak, jogi személyeknek kötelező az elektronikus út, magánszemélyeknek ez csak javasolt.

Fontos azt is tudni, hogy önmagában az ingatlan nyilvántartásban (földhivatalnál) történő változás átvezetés nem elegendő és nem helyettesíti az adatbejelentést. Mivel az adónem ún. „kivetéses” jellegű vagyoni típusú helyi adó, így az adó alanya az adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be, változtatja, illetve szünteti meg az adókötelezettségét.

Az adatbejelentési nyomtatvány benyújtásának kötelezettsége azokat terheli, akik/amelyek az építményadó alanyának minősülnek és a tulajdonukban álló, illetve a vagyoni értékű jogukkal terhelt építmény (épület, épületrész) fekvése szerinti települési (kerületi) önkormányzat az építményadót bevezette.

Az építményadó alanya lehet, aki a naptári év első napján az adóköteles épület:

 

A tulajdonos személye

Az építményadó-kötelezettség kapcsán az ingatlan tulajdonosának azt a személyt vagy szervezetet kell tekinteni, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

Ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották - melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Ez alól kivétel, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen vagy véglegesen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét.

Mindez praktikusan azt jelenti, hogy a „széljegyre vett” szerző fél, a széljegyre vétel dátumát követő év első napjától az építményadó alanyának tekintendő. Kivételt ez alól az általános szabály alól az az eset képez, ha az ingatlanügyi hatóság a széljegyet anélkül törli, hogy a szerző fél tulajdonjogát bejegyezte volna.

Ennek oka lehet az:

- ha a hatóság a bejegyzési kérelmet véglegesen (jogerősen) elutasítja (ez a helyzet akkor áll elő, ha a bejegyzési feltételek nem állnak fenn, pl. a részletvétel meghiúsulása miatt nem megy teljesedésbe a szerződés),

- ha maga a széljegyre vett szerző fél áll-e el az ügylettől és kéri a széljegyre vétele törlését, illetve

- ha a felek között fennálló tulajdoni vagy kötelmi jogvita a bíróság elé kerül, ennek eredményeként a bíróság megállapítja a felek közti tulajdonváltozást generáló szerződés (jellemzően adásvételi, ajándékozási szerződés) érvénytelenségét és dönt az eredeti állapot helyreállításáról.

Vagyoni értékű jog jogosítottja

Az adóalanyiságot generáló vagyoni értékű jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog, vagyonkezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet, használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, földhasználat és lakásbérlet lehet.

Ilyen vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése esetén nem az ingatlan-nyilvántartási tulajdonos, hanem az ilyen jog jogosítottjaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy minősül adóalanynak.

 

Egyéb esetek

Ha az épületnek több tulajdonosa van vagy többeknek áll fenn vagyoni értékű joga az adóköteles építményén, akkor tulajdoni illetőségük vagyoni értékű jogosultságuk arányában áll fenn az adóalanyiság.

Az egy helyrajzi számon nyilvántartott adóköteles építményekről kell az adatbejelentést benyújtani. Abban az esetben, ha egy helyrajzi szám alatt több önálló adótárgy is található, ezekről az adatbejelentési nyomtatvány egyes betétlapjain, külön-külön kell számot adni.

 

Építményadó-köteles az épület és az épületrész.

Az épület és az épületrész minősülhet lakásnak vagy nem lakás céljára szolgáló épületnek, épületrésznek.

Épület alatt – az építményadó-szabályozás vonatkozásában – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti olyan építmény vagy annak azon része értendő, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van.

Épületrész pedig az épület önálló rendeltetésű, a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárattal ellátott helyisége vagy helyiség-csoportja, amely azzal felel meg lakásnak, üdülőnek, kereskedelmi egységnek, egyéb nem lakás céljára szolgáló épületnek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel. Ilyen lehet – többek között – többlakásos épületben (pl. ikerházban) található nem albetétesített lakás, egy családi ház garázsában kialakított önálló bejáratú „kisbolt” vagy műhely is. 

Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. Az építmény használatának a szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az önkormányzati adóhatóság az adót a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóságnak az Art. szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatok alapulvételével is megállapíthatja, ha a rendelkezésére álló adatok ismeretében a tényállás tisztázott. Ez utóbbi viszonylagosan szűk körben lehetséges.  (pl.: minden adat ismert, társasház, garázs stb., 1 tulajdonos van és nincs helyben speciális lakhatással összefüggő kedvezmény stb.)

Tájékoztatás mellett 1. felhívás (végzés) az adókötelezettség teljesítésére

Az önkormányzati adóhatóság az adatbejelentési kötelezettség elmaradása, hiányos teljesítése, vagy a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Ekkor még mulasztási bírság nem kerül előírásra, és ha az adókötelezettséget az adózó teljesíti nem éri hátrányos szankció.

Mulasztási bírság előírása és ismételt 2. felhívás adókötelezettség jogszerű teljesítésére

Az adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az önkormányzati adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A bírság taxatív, mérlegelési jogkörben nem írható elő más, csökkentett összegben.  A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén a kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

Ismételt, emelt összegű mulasztási bírság előírása és immár 3. felhívás az adókötelezettség jogszerű teljesítésére

Az ismételt felhívásban feltüntetett határidő eredménytelen elteltét követően az önkormányzati adóhatóság a természetes személy adózót kettőszázezer forint, a nem természetes személy adózót ötszázezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A bírság itt is taxatív, mérlegelési jogkörben nem írható elő más, csökkentett összegben.  Ebben a fázisban már a kötelezettség teljesítése esetén az előzőleg megállapított és most megállapított és kiszabott taxatív bírság már az alapeljárásban nem mérsékelhető.

A leírtakból is következik, hogy a szankciók a jogszabályokat sorozatosan megszegő adózókat sújtják leginkább és számos lehetőség van a jogszerű és egyéb szankciók nélküli kötelezettség pótlásra.   

Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal - indokolás mellett - harminc nappal meghosszabbíthat. Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az adóhatóságnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

Az adózónak az építményadóról, az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Az adót az Art-ban vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha törvény előírja - az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről az adatbejelentés adatai alapján határoz.

Az adatbejelentéssel kapcsolatos döntés kézbesítése

Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Az adózó az építményadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben - végrehajtható okirat alapján - március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) és (2) bekezdései alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni, vagy választhatja a hivatal pénztárában történő befizetést.

Általános esetben elegendő az adatbejelentés. Szükség esetén megállapodás, adásvételi szerződés, tulajdoni lap, illetve mentességet igazoló dokumentum csatolása is szükséges lehet.

Az adatbejelentés benyújtását az Elektronikus Önkormányzati Portál felületén kezdeményezheti az aktuális önkormányzatnál és adatbejelentési nyomtatványon.

Az adatbejelentési nyomtatványon a megfelelő adózás szempontjából szükséges adatokat és tényeket közli (az adót nem ő számítja ki), majd elektronikus úton (KÜNY) azonosítást követően beküldi az építmény helye szerinti önkormányzathoz. Azt is megteheti, hogy csak elkészíti a nyomtatványt, ám azt kinyomtatást követően juttatja el az önkormányzathoz. 

Az önkormányzat honlapjáról letöltött adatlapon, vagy az ügyfélfogadáson kapott papír alapú nyomtatványon is elkészítheti az adatbejelentést. 

Az adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített PDF formátumú papíralapú adatbejelentési nyomtatványon.

Ügyfélkapus regisztrációval - KAÜ azonostást követően – az adatbejelentés elektronikusan is benyújtható. Az elektronikus ügyintézés során az adatbejelentésére az „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” iForm típusú űrlap (https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap) szolgál. 

Papír alapon benyújtható űrlap

 Az Elektronikus önkormányzati portálon /https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap/ az adatbejelentési információk menüpontban lehetősége nyílik arra, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi építményadó adatbejelentéseit lekérdezzék, illetve az ügyindítást megtegyék. Az építményadó adatbejelentésének megtételére az „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” nyomtatvány szolgál.

Papír alapú űrlap az önkormányzat honlapján is megtalálható www.hodmezovasarhely.hu.

Az adatbejelentés benyújtható az adóhatóság által rendszeresített PDF formátumú papíralapú adatbejelentési nyomtatványon.

Elektronikus űrlap

Az Elektronikus önkormányzati portálon az adatbejelentési információk menüpontban lehetősége nyílik arra, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatnál, a nyilvántartott helyi építményadó adatbejelentéseit lekérdezzék, illetve az ügyindítást megtegyék. Az építményadó adatbejelentésének megtételére az „Adatbejelentés az épület, épületrész utáni építményadóról” nyomtatvány szolgál.

Az adatbejelentés benyújtható még ePapíron, valamint levélben illetve személyesen az ügyfélszolgálaton. Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel. Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Építményadó adatbejelentő benyújtása díj-és illetékmentes.

 Az adózó az építményadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben - végrehajtható okirat alapján - március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) és (2) bekezdései alapján a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni, vagy választhatja a hivatal pénztárában történő befizetést.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város illetékességi területén lévő építmény után fizetendő építményadót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény által meghatározott módon és határidőben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építményadó Számlájára (10400559-00032676-00000000) kell teljesíteni.

Az adózó a befizetési kötelezettséget csoportos beszedési megbízással, terminál útján történő bankkártyás fizetéssel (POS), illetve internetes felületen bankkártyás (VPOS, EFER) vagy AFR fizetéssel is teljesítheti.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzője

A fellebbezésre jogosult az adóhatóság elsőfokú határozata ellen fellebbezhet. A határozat ellen az írásba foglalt döntés közlésétől számított 15 napon belül a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatalhoz (6722 Szeged, Rákóczi tér 1.) címzett, de Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Jegyzőjénél előterjesztett fellebbezéssel lehet élni. E rendelkezés vonatkozik a fellebbezés elektronikus úton (ePapír) történő benyújtására is. A fellebbezés illetékköteles. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 500.000 forint.

Az elsőfokú adóhatóság határozata ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Illeték Beszedési Számla javára (10400559-00032629-00000002) kell teljesíteni az eljárás megindításakor.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni, vagy választhatja a hivatal pénztárában történő befizetést.

Az önkormányzati adóhatóság döntése (határozata) végleges, ha azt az önkormányzati adóhatóság már nem változtathatja meg. Az adóhatóság döntése véglegessé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy a fellebbezés elbírálására jogosult felettes szerv az elsőfokú adóhatóság döntését helybenhagyta vagy megváltoztatta, a másodfokú döntés közlésével.

Az adózónak az építmény utáni építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell az E- önkormányzati portálon (https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap) vagy az önkormányzati adóhatóság hivatalos elérhetőségén (https://www.hodmezovasarhely.hu) megtalálható nyomtatványon a jogszabályokban előírt formában és módon adatbejelentését teljesítenie.

Helyi építményadó kedvezmények:

Az építményadóról szóló 68/2007. (12. 18.) Kgy. rendelet alapján 2020. január 01. napjától mentes az adó alól a magánszemély adóalany. A mentesség nem vonatkozik a vállalkozó magánszemély, továbbá más magánszemély üzleti célt szolgáló épületére, épületrészére (továbbiakban építmény).

Adómérték:

1.

Műhely

1200

2.

Műhely bővítmény

95

3.

Raktár

1200

4.

Raktár bővítmény

95

5.

Iroda

1300

6.

Üzemanyagtöltő állomás

1300

7.

Üzlet 200 m2 felett

1300

8.

Üzlet 199,99 m2-ig

1200

9.

Garázs, gépjárműtároló

600

10.

Lakás

720

11.

Üdülő

1200

12.

Egyéb (az 1-11. pont alá nem tartozó)

1200

 

Az egy helyrajzi számon nyilvántartott adóköteles építményekről kell az adatbejelentést benyújtani. Abban az esetben, ha egy helyrajzi szám alatt több önálló adótárgy is található, ezekről az adatbejelentési nyomtatvány egyes betétlapjain, külön-külön kell számot adni.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, 

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 68/2007. (12. 18.) Kgy. rendelete az építményadóról

 

Hódmezővásárhely Település