ADR, illetve RID (veszélyes anyagok közúti, illetve vasúti szállítása) ideiglenes szállítási engedély iránti kérelem

Minden egyes csomagolóeszköz gyártási típusát a jelölés felvitelét engedélyező illetékes hatóság által meghatározott eljárás szerint, előírt vizsgálatoknak kell alávetni, és ugyanennek az illetékes hatóságnak jóvá kell hagyni. A csomagolóeszköz gyártási típusát a tervezési méret, az anyag és falvastagság, a gyártási és összeállítási mód határozza meg, de beleérthetők a különféle felületkezelések. Egy gyártási típus tartalmazza azokat a csomagolóeszközöket is, amelyek a gyártási típustól csupán kisebb szerkezeti magasságukban térnek el.

Kulcsszavak: ADR, illetve RID (veszélyes anyagok közúti, illetve vasúti szállítása) csomagolóeszközök gyártási típus jóváhagyása iránti kérelem

A csomagolóeszköz gyártója, forgalmazója, felhasználója

meg kell adnia a a) a kérelmező neve és székhelye;
b) ha a kérelmező nem azonos a gyártóval, akkor a gyártó neve és székhelye;
c) Gyártási rajzdokumentáció, darabjegyzék;
d) A termék előállításra vonatkozó folyamatok szabályozását bemutató minőségirányítási dokumentumok;
e) Minőségirányítási rendszer működését igazoló tanúsítvány (MSZ EN ISO 9001:2001, illetve a Hatóság által elfogadott más minőségbiztosítási rendszer);
f) Nyilatkozat arról, hogy a gyártási típus vizsgálatára átadott csomagolás megfelel a gyártási dokumentációnak, és a gyártását a termék előállításra vonatkozó szabályozás előírásai szerint végezeték.

60 nap

Csomagolóeszköz vizsgálatáról készített jegyzőkönyv. Kérelmező meghatalmazása, amenyiben nem azonos az engedélyessel

Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét (típusonként 40 500 Ft) jogszabály határozza meg. A díjat kiállított számla ellenében átutalással, vagy postai úton kell teljesíteni. (készpénzutalási megbízás vagy átutalási megbízás)
A díjmentességre az illetékekről szóló törvény 5. és 6. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény illetéket említ, azon díjat kell érteni.

Az eljáró hatóság és illetékességi területe:
Budapest Főváros Kormányhivatala XII. Kerületi Hivatala: Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe;
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye;
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala: Jász-Nagykun-Szolnok megye
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal: Győr-Moson-Sopron megye;
Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal: Vas megye;
Zala Megyei Kormányhivatal Nagykanizsai Járási Hivatal: Zala megye;
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye;
Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye;
Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye;
Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala: Fejér megye – kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe –, valamint Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye.

Kinek kell címezni a fellebbezést?
Budapest Főváros Kormányhivatala Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály részére;
Hova kell benyújtani a fellebbezést?
A műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak, a benyújtási határidő: a döntés kézhezvételétől számított 15 nap; a fellebbezési illeték mértékének meghatározása az elsőfokú eljárásra megállapított díj 50%-a, de legfeljebb 50 000 Ft. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre vonatkozó szabályok az irányadóak. Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. Ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntését is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a másodfokú hatósághoz. A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság tisztázza a tényállást és meghozza a döntést. Ha valamennyi fellebbező visszavonta a fellebbezését, a másodfokú hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti.
Az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

Az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a díjmentességre az illetékekről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény illetéket említ, azon díjat kell érteni.

EKEIDR2