Tankötelezettség: Magyarországon minden gyermek köteles az intézményi nevelés-oktatásban részt venni. Fő szabály szerint a gyermek legkésőbb az azt követő évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti.
A szülő, a szakértői bizottság, a köznevelési feladatot ellátó hatóság.
A szülő kötelezettségei:
A tanköteles korú gyermeket be kell íratnia az iskolába. A szülő kötelessége, hogy
Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között – a járási hivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.
A tanuló kötelezettségei:
Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt erről értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén – a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.
Tanköteles tanuló esetében a szabálysértési tényállás megvalósulásához az adott nevelési, tanítási évben összesen harminc tanítási óra vagy egyéb foglalkozás mulasztása szükséges.
Az adott évben tanköteles korba lépő vagy hatósági engedély alapján a tankötelezettségét hatéves kora előtt megkezdő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között – a járási hivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.
Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, illetve a hatósági engedély alapján, a tankötelezettsége teljesítését hatéves kora előtt megkezdő gyermek esetében, az erről szóló hatósági határozatot.
1. Köznevelési intézmény
2. A tankötelezettség hatéves kor előtti megkezdését vagy a további egy nevelési évig történő óvodában maradást az Oktatási Hivatal engedélyezi a szülő/gyám kérelmére, közigazgatási hatósági eljárás keretében.
1. Köznevelési feladatokat ellátó hatóságok
2. Az Oktatási Hivatal által a további egy nevelési évig történő óvodában maradás vagy a hatéves kor előtti iskolakezdés tárgyában hozott döntés ellen közigazgatási perben van lehetőség jogorvoslatra.
Milyen speciális szabályok vonatkoznak a tankötelezett korra?
Tankötelezettség: Magyarországon minden gyermek köteles az intézményi nevelés-oktatásban részt venni. Fő szabály szerint a gyermek legkésőbb az azt követő évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik.
A tanköteles kort, vagyis a hatodik életévét elérő gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben maradásáról 2020. január 1-jétől az Oktatási Hivatal dönt. A jogszabályok alapján nincs szükség arra, hogy a szülő vagy a gyám kérelmezze a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, ha az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a kérelem benyújtásának határideje előtt kiállított szakvéleménye a gyermek óvodai nevelésben maradását javasolja. A következő tanévre vonatkozó kérelmeket január 1. és január 15. között lehet benyújtani; a szakértői bizottságok legkorábban szeptembertől adhatnak ki vizsgálatuk alapján szakvéleményt arról, hogy a gyermek a tankötelezettsége teljesítését megkezdje-e a következő tanévben.
A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a köznevelési feladatot ellátó hatóság, a szülő kérelmére, szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
Ki dönt a tankötelezettség kezdetéről?
A gyermek életkora alapján tankötelessé válik. A további egy nevelési évig történő óvodában maradásról vagy a hatéves kor előtti iskolakezdésről az Oktatási Hivatal dönt szülő/gyám kérelmére induló hatósági eljárásban.
Meddig tart a tankötelezettség?
A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.
Hogyan alakul a súlyos és halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek részvétele a köznevelésben a tankötelesség szempontjából?
A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. Ha a tanuló – a szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető otthoni ellátás keretében vagy abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.
Hogyan teljesíthető a tankötelezettség?
A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos élethelyzete indokolja, és a tanuló tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a szülő/gyám vagy a nagykorú tanuló kérelmére az Oktatási Hivatal engedélyezheti hatósági eljárásban az egyéni munkarendet (azaz a mindennapos iskolába járás alóli felmentést). A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.
Hogyan ellenőrizhető a tankötelezettség teljesítése?
Az Oktatási Hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, és a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a területileg illetékes tankerületi központ és tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára. A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes köznevelési feladatot ellátó hatóság ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat.
Megszűnik-e a jogszabályban meghatározottnál többet igazolatlanul mulasztó tanuló tanulói jogviszonya, ha tanköteles korú?
Nem, a tanköteles tanuló jogviszonya ilyen esetben nem szűnik meg.
Tankötelezettség teljesítése külföldön:
Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön, és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. Életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar állampolgár a tankötelezettségét Magyarországon működő nevelési-oktatási intézményben egyéni munkarendben teljesítheti.
A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldi folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni az Oktatási Hivatalnak.
A köznevelés információs rendszere (KIR)
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
OH