Egyéni vállalkozók adózása

Az egyéni vállalkozó dönthet, hogy minden hónapban meghatározott összegű (tételes) adót fizet (kisadózó vállalkozások tételes adója), vagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, illetve az átalányadózást (személyi jövedelemadó) választja.

Kulcsszavak: egyéni vállalkozó, bejelentkezés, kata, személyi jövedelemadó, átalányadózás

1. Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerinti adózás

A kata adózási mód bejelentésére

A kata adózás ekkor a választásának bejelentését követő hónap első napjától alkalmazandó. A tevékenységet év közben kezdő vállalkozásnál a kata adóalanyiság a nyilvántartásba vétel napjával jön létre. A bejelentéskor egy kisadózót is be kell jelentenie a vállalkozásnak.

Főállású: A  főállású kisadózó  egyéni vállalkozó saját maga vonatkozásában havi 50 ezer forint tételes adót fizet.

Főállásúnak nem minősülő: A  főállásúnak nem minősülő kisadózó egyéni vállalkozó havi 25 ezer forint tételes adót fizet.
 
 Amennyiben a kisadózó egyéni vállalkozó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.

A fentiektől eltérően a főállású kisadózó egyéni vállalkozó a magasabb ellátási alap érdekében választhatja, hogy magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.

A tételes adót a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

Nem kell megfizetni a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó egyéni vállalkozó

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tételes adó mellett százalékos mértékű adófizetési kötelezettség is keletkezhet.

Azon kisadózó egyéni vállalkozó, amely a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet.Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára  a tételes adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának  a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.

Ha a kisadózó vállalkozás külföldi kifizetőtől szerez bevételt, a bevétel 71, 42 százaléka után 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezhet, ha

ugyanazon külföldi kifizetőtől az adóévben év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez. Ez esetben a 40 százalékos adófizetés a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után keletkezhet.

A kisadózó egyéni vállalkozónak az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon (’KATA nyomtatvány) nyilatkozatot kell tennie az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Amennyiben a kisadózó egyéni vállalkozót százalékos mértékű adókötelezettség is terheli, akkor azt szintén ezen a nyomtatványon kell bevallani.

Abban az esetben pedig, ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.
 

2. A személyi jövedelemadó törvény szerinti adózás

2.1. Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is ideértve), az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve – meghatározott vállalkozói adóalap, melyet 9 százalékos mértékű vállalkozói személyi jövedelemadó terhel. Az adott negyedévre vonatkozó kötelezettség megállapításakor az adóévben már megállapított adóelőleg(ek), valamint az egyéni vállalkozót – az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján – a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye összegét figyelembe lehet venni. Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni.
 
 Az adott negyedévben költségként elszámolt vállalkozói kivét után  15 százalékos mértékű személyijövedelemadó-előleget kell fizetni. Az egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező vállalkozói kivétből – a feltételek megléte esetén – négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, vagy első házasok kedvezményét, családi kedvezményt érvényesíthet, illetőleg az összevont adóalapjának adóját személyi kedvezménnyel csökkentheti. Az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetni.

A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani.

A vállalkozói osztalékalapot 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó, illetve 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli.

A vállalkozói osztalékalap utáni adót, illetve a szociális hozzájárulási adót csak az éves bevallás benyújtásakor kell megfizetni.

2.2. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó

Az egyéni vállalkozó az adóév egészére átalányadózást is választhat, ha az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele nem haladta meg a 15 millió forintot

Az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.

Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható.

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az egyes tevékenységek szerint különböző mértékben meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.

Az egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelemből – a feltételek megléte esetén – négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, vagy első házasok kedvezményét, családi kedvezményt érvényesíthet, illetőleg az összevont adóalapjának adóját személyi kedvezménnyel csökkentheti.

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetni.

2.3. Egyéb tudnivalók

Az egyéni vállalkozó adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallás benyújtására kötelezett az adóévet követő május 20-áig. Aki a tevékenységét megszünteti, annak is az éves adóbevallás benyújtásakor kell számot adnia az egyéni vállalkozásból származó jövedelméről, a bevallási határidő e magánszemély esetében is az adóévet követő év május 20-a. A NAV az egyéni vállalkozók részére is elkészíti az adóbevallási tervezetet, melyet az egyéni vállalkozónak ki kell egészítenie a vállalkozói jövedelmének megállapításához szükséges adatokkal.

Az előzőekben említett kötelezettségeken túl a főfoglalkozású egyéni vállalkozót, illetve a többes jogviszonyos egyéni vállalkozót járulék, illetve szociális hozzájárulási kötelezettség is terheli, mellyel kapcsolatban a tárgyhót követő hónap 12. napjáig bevallási kötelezettséget is teljesíteni kell.  

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter látja el, a Pénzügyminisztérium (a továbbiakban: PM) útján.

A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos részletes információkat az alábbi elérhetőségen találja:

61. Információs füzet.

Az egyéni vállalkozói tevékenység adózásával kapcsolatban bővebb információk az alábbi elérhetőségen találhatók:

3. Információs füzet.

 

 

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

 

20KATA – Nyilatkozat és adatszolgáltatás megszerzett bevételről, bevallás 40 százalékos mértékű adóról kisadózó vállalkozás részére 2020. évre

'SZJA – Bevallás a 2020. évre a személyi jövedelemadó, a járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségről, mindezek helyesbítéséről, önellenőrzéséről.

2058 – Bevallás a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó és járulékkötelezettségéről, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelő járulék kötelezettségeiről

 

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

NAV