Társadalombiztosítási járulék

Magyarországon a társadalombiztosítás egy kockázatközösség és az abban való részvétel mindenki számára kötelező.

Kulcsszavak: TB, társadalombiztosítás, társadalombiztosítási járulék, TB járulék, nav, nemzeti adó- és vámhivatal, adóhivatal, adóhatóság

A részvételi kötelezettségből fakadó biztosítási jogviszony alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot.

Az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság több módon szerezhető meg, ezek a következők:

• biztosított (pl.: munkavállaló, főállású egyéni vállalkozó);
• jogosult (pl.: nappali tagozatos tanuló/hallgató, nyugdíjas, szociálisan rászorult);
• egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett (az a belföldi magánszemély, aki sem biztosítotti, sem jogosulti jogviszonnyal nem rendelkezik);
• megállapodás alapján jogosult egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

Munkáltató kötelezettségei

A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak.

A foglalkoztató – a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg – a biztosítottat írásban tájékoztatja a biztosított jövedelméből levont társadalombiztosítási járulékról, illetőleg túlvonás miatt a részére visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás pedig a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.

A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

Egyéni vállalkozó kötelezettsége

Az egyéni vállalkozó a a társadalombiztosítási járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A társas vállalkozások kötelezettségei

A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, annak jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán – a tárgyhónapig bezárólag –elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ (minimálbér) után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a tevékenységre jellemző kereset, bejelentés esetén a járulékfizetési alsó határ (minimálbér) utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és befizetni.

BEJELENTŐ LAP - a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. tv. 44.§-a, illetve 71.§ (2) és (7) bekezdése alapján

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

2020. 07. 01-től került bevezetésre az ún. járulékfizetési minimum, amely a minimálbérhez igazodik. A munkaviszonyban álló személy társadalombiztosítási járulékfizetési alapja legalább havonta a minimálbér 30 százaléka (ez az összeg 2020-ban havi 48.300 forint).

Nem kell alkalmazni a járulékfizetési minimumot, ha a munkavállaló

• gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, ápolási díjban részesül;
• köznevelési törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató, vagy szakképzésben részt vevő személy.

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

NEAK