Harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékbe vétele a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényben meghatározott esetben, célból. A 2007. évi LXXV. törvény 68. § (1) bekezdése szerinti engedélyével rendelkező harmadik országbeli szervezet. Kérelmet kell előterjeszteni a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (továbbiakban: kamara) felvételi bizottságához a harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók névjegyzékébe történő felvétele érdekében. A kérelem előterjesztésére elektronikusan van lehetőség, a lap tetején található „Elektronikusan” menüpont választásával, a benyújtandó dokumentumok csatolása mellett. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdése b) -c) pontjai, valamint az 50. § (7) bekezdése szerint kérelem (az elektronikus űrlapon a „levél szövege” adatmezőbe beírandó vagy aláírt, szkennelt iratként csatolandó az elektronikus űrlaphoz); kérelemben rögzített, vagy külön csatolt nyilatkozat arról, hogy a kamara a kérelmező a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglalt, a harmadik országbeli könyvvizsgálókra vonatkozó előírásokat magára kötelezőnek ismeri el; a kérelemben rögzített, vagy külön csatolt nyilatkozat arról, hogy a kérelmező vállalja a kamara által meghatározott hozzájárulási díj megfizetését; a közfelügyeleti hatóság által kiadott, a 2007. évi LXXV. törvény 68. § (1) bekezdés szerinti engedély, igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylat. Az ügyfél kérelmére indított kamarai hatósági eljárásért az ügyfélnek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara központi számlájára igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Igazgatási szolgáltatási díj összege gazdálkodó szervezetek (szervezetek) esetén 50 000 Ft. A díjfizetés tárgyára az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az 1990. évi XCIII. törvény 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, a díj visszafizetésére az 1990. évi XCIII. törvény 32. §-ában foglaltakat, a mulasztási bírságra az 1990. évi XCIII. törvény 82. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott nevesített állami adóhatóság helyett a kamarát, az illeték helyett díjat kell érteni. Magyar Könyvvizsgálói Kamara Felvételi Bizottsága Magyar Könyvvizsgálói Kamara Elnöksége A jegyzékekbe történő felvételről a kamara igazolást ad. A jegyzékekben egyértelműen jelezni kell, hogy a jegyzékben szereplő harmadik országbeli könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók nem jogosultak Magyarország területén jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végezni. További információk: a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Felvételi Szabályzata tartalmazza Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény - 5. § c); 9. §; 71.§ -72. § Harmadik ország : az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam. ( 2007. évi LXXV. törvény 2. § 8. pont) Európai Gazdasági Térség állama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. ( 2007. évi LXXV. törvény 2. § 26. pont) Harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodó: jogi formájától függetlenül olyan szervezet, amely nem könyvvizsgáló cég, és harmadik országban rendelkezik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosító engedéllyel. ( 2007. évi LXXV. törvény 2. § 10. pont) Harmadik országbeli könyvvizsgálók jegyzéke: A kamara – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülő – elkülönített jegyzéket vezet a harmadik országbeli könyvvizsgálókról. ( 2007. évi LXXV. törvény 69/A. §)