A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) előtt folyamatban lévő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény ( Kkt.) 5. §-a szerinti hatósági ügyek esetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény ( Ákr.) 44. §-a szerinti hiánypótlási felhívás, vagy az 2016. évi CL. törvény 63. §-a szerinti nyilatkozattételi felhívás teljesítése, illetve az 2016. évi CL. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti egyéb nyilatkozat, észrevétel megtétele, a 2007. évi LXXV. törvény 170. § (4) bekezdése szerinti – minőségellenőrzési záró jelentésre vonatkozó – észrevétel előterjesztése. A 2007. évi LXXV. törvény 5. §-a szerinti hatósági ügyek esetében az eljárás során hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre felhívott ügyfél. A 2007. évi LXXV. törvény 5. §-a szerinti hatósági ügyek esetében az az ügyfél, aki az eljárás során egyéb nyilatkozatot, észrevételt kíván tenni. Hiánypótlást/nyilatkozatot/észrevételt kell előterjeszteni a kamara azon testületéhez, amely a hiánypótlási vagy nyilatkozattételi felhívást kibocsátotta, vagy amely előtt folyamatban lévő ügyben az ügyfél egyéb nyilatkozatot, észrevételt kíván tenni. A hiánypótlás/nyilatkozat/észrevétel előterjesztésére elektronikusan van lehetőség, a lap tetején található „Elektronikusan” menüpont választásával, a benyújtandó dokumentumok csatolása mellett. Az eljáró hatóság által a hiánypótlási vagy nyilatkozattételi felhívásban megjelölt határidő. hiánypótlás/nyilatkozat/észrevétel (az elektronikus űrlapon a „levél szövege” adatmezőbe beírandó vagy aláírt, szkennelt iratként csatolandó az elektronikus űrlaphoz); az eljáró hatóság által a hiánypótlási vagy nyilatkozattételi felhívásban megjelölt iratok. Az eljárás illetékmentes. A kamara azon testülete, amely előtt az ügyfél 2007. évi LXXV. törvény 5. §-a szerinti hatósági ügye folyamatban van A hiánypótlási/nyilatkozattételi felhívás tárgyában hozott végzés ellen az 2016. évi CL. törvény 116. § (3) bekezdésére is figyelemmel fellebbezésnek helye nincs, a végzés az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés/előterjesztett közigazgatási per keretében támadható meg. Az ügyfél a kamarai hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen – a kamarai minőségellenőrzési eljárás kivételével, mely esetben a fellebbezés elbírálására a közfelügyeleti hatóság jogosult – a kamara elnökségéhez fellebbezhet. A hiánypótlás Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A 2007. évi LXXV. törvény 7. § (5) bekezdése értelmében, ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 22 napon belül – határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra kell felhívni. Az ügyfél nyilatkozata Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel. Egyéb nyilatkozattétel, észrevétel Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet. A 2007. évi LXXV. törvény 170. § (4) bekezdése szerint a kamarai minőségellenőrzés során készített záró jelentésre annak átvételétől számított 15 napon belül az ellenőrzés alá vont írásban észrevételt tehet, melyet a minőségellenőrzési bizottsághoz kell benyújtani. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény