A koronavírus járvány miatt változott az álláskeresési járadék igénylésének menete, a kérelem elektronikus úton is benyújtható. Az álláskereső részére legfeljebb 90 napig folyósítható ellátás az álláskeresési járadék. Álláskeresési segélynek hívjuk azt az ellátást, amit a röviddel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló álláskeresők kérelmezhetnek. Álláskeresési járadék esetén: az az álláskereső, aki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Nyugdíj előtti álláskeresési segély esetén: az az álláskereső, aki munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – kereső tevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, vagy az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését vagy megszüntetését követően három éven belül betöltötte a fent említett életkort, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül. A kérelmek elektronikus benyújtására az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésére: Amennyiben rendelkezik Ügyfélkapuval, az ePapír alkalmazás használatával benyújthatja kérelmét az illetékes járási/fővárosi kerületi hivatalnak címezve. A kérelméhez mellékelheti a szükséges dokumentumokat is (pdf, word, excel formátumban, vagy akár telefonnal készített képen) Elektronikus levél formájában (a beazonosításhoz szükséges személyes adatok megadásával: viselt és születési név, születési hely és idő, édesanyja neve, lakcím, TAJ szám, adószám) Ügyfélkapu nélkül – a TAJ szám és a születési dátum megadását követően – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján – ebben az esetben a dokumentumokat személyesen kell bemutatni. Amennyiben elektronikus ügyintézésre nincs mód, a kitöltött kérelmeket és az iratmellékleteket a lakóhely/tartózkodási hely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal foglalkoztatási osztályának ügyfélvárójában kihelyezett gyűjtődobozba is be lehet dobni, illetve postai úton is be lehet küldeni. Elektronikus úton az alábbi ügyek intézhetőek: • álláskeresési járadék iránti kérelem benyújtási szándékának jelzése, • nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) iránti kérelem benyújtási szándékának jelzése, • nyilvántartásba vételi kérelem benyújtási szándékának jelzése, • a jogosultságot érintő lényeges körülményekben bekövetkezett változás bejelentése • jelentkezési kötelezettség teljesítése. Bejelentési kötelezettség: A járadékban vagy segélyben részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. E kötelezettségének e-ügyintézési törvényben foglaltak szerint – azaz elektronikus azonosítást követően jelenleg az e-Papír felületén keresztül – is eleget tehet. Megtérítési és visszafizetési kötelezettség: Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 6 hónapon belül írásban kötelezték. A jogalap nélkül felvett álláskeresési ellátást – az állami adó- és vámhatóság végrehajtás céljából történő megkereséséig – az álláskeresési ellátásból vonják le. Ezen túl a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő. Együttműködési kötelezettség: Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az együttműködési kötelezettség keretében a számára felajánlott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni. Az ügyfél további együttműködési kötelezettségei: az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább 3 havonta jelentkezik; maga is aktívan keres munkahelyet; az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi; részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja. Ügyfélre vonatkozó határidők: Lásd a bejelentési kötelezettségnél (kötelezettségmulasztás). Hatóságra vonatkozó határidők: Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatalhoz történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető. Egyéb esetben az ügyintézési határidő 60 nap. A hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe. Személyi igazolvány Lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya) Taj kártya Adóigazolvány Iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okirat/ok Álláskeresési ellátás megállapításához szükséges dokumentumok: Igazolás a vállalkozói igazolvány visszaadásáról/vállalkozói tevékenység megszüntetéséről OEP igazolvány Bankszámlaszám –amennyiben rendelkezik vele Igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához Tartozásigazolás Jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszüntetésekor Az eljárás illetékmentes. Lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal. A kormányhivatal döntése ellen közigazgatási per indítható. Szakmai felettes szerv az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Mi számít bele a jogosultsági időbe? Fő szabály szerint a jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó időtartama, de vannak kivételek: a) 3 évesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, 14 évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása, valamint b) hozzátartozó ápolása, továbbá c) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés miatt kerül sor. Hogyan számolják ki az álláskeresési járadékot? Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző 4 naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért munkaerőpiaci járulékalap átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni. Az 1 napra járó álláskeresési járadék számításának alapja a fentiek szerint meghatározott összeg harmincad része. Az álláskeresési járadék napi összege ennek a járadékalapnak a 60 százaléka, de legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg, azaz legfeljebb: 161.000 Ft/hó, illetve 5.366,66 Ft/nap. Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása – jogszabály alapján – a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást – annak teljes időtartama alatt – a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv – a munkaadó kérelmére – a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet. Hogy számolható ki az összeg, ha több munkaadóval volt munkaviszonya? Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző 4 naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell a fentiek szerint kiszámítani. Mekkora az álláskeresési járadék mértéke, ha nem négy naptári negyedévnél rövidebb ideig volt járulékalapja, vagy egyáltalán nem volt? Megelőző 4 naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a 4 naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző 4 naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka. Figyelembe lehet-e venni járulékalapként a külföldön szerzett jövedelmet? A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet járulékalapként kell figyelembe venni. Ideiglenes ellátás és annak összege: Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg – az álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges – az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 60 napot. Összege: a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka. Meddig lehet folyósítani az álláskeresési járadékot? Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap. Mi a folyósítás kezdőnapja? Az álláskeresési járadék folyósításának kezdőnapja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja. Ha az álláskereső a személyes adatait – az állami foglalkoztatási szerv részére – a személyes jelentkezését megelőzően – elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja. Hogyan ösztönzik arra az álláskeresőt, hogy mielőbb munkába álljon? Ha az álláskeresési járadékban részesülő a folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi 4 óra munkaidejű munkaviszonyt – kivéve közfoglalkoztatási jogviszonyt – létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének egy részét (még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százalékát) egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított 2 hónapon belül kell kifizetni. Ha azonban az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt, akkor nem jogosult a fenti összegre. Ha az összeg kifizetésre került, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette. Mikor szűnik meg az ellátás folyósítása? Ha az álláskereső kéri (a kérelemben megjelölt időponttól); megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá (a jogosultság kezdő napjától); oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat (a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától); meghalt (a halál bekövetkezését követő naptól); az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette (a folyósítási idő utolsó napját követő naptól); olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül (a támogatás folyósításának kezdő napjától); kereső tevékenységet folytat (a kereső tevékenység kezdő napjától). Mikor kell megszüntetni a folyósítást? Ha az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból (a nyilvántartásból való törlés napjától), vagy ha az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és bejelentési kötelezettségét elmulasztotta (a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától). Mikor szünetel a folyósítás? Ha az álláskereső CSED, GYED, GYES, örökbefogadói díj, illetve a gyermekek otthongondozási díja ellátásokra való jogosultságának megállapítását jelenti be (CSED, GYED és örökbefogadói díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, GYES esetén a jogosultság megállapításának napjától); előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti (a büntetés megkezdésének napjától); közfoglalkoztatás alatt áll (a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától); rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat – kivéve: alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett – (a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától); keresetpótló juttatásban részesül (a keresetpótló juttatás kezdőnapjától), vagy olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül (a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás folyósítása alatt); az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít (ezen időszak teljes időtartamára). Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a jogosultsági feltételek, akkor az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani. Hogyan számolható ki az álláskeresési segély összege? Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani – 64.400 Ft/hó, 2.146,66 Ft/nap. Ha a járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az 1 napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincadrésze. Meddig jár a segély? Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható. 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról Álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát. Jogosultsági idő: annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző 3 év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett. Megfelelő munkahely: a munkahely akkor megfelelő, ha egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő nő és 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a 2 órát nem haladja meg, és az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. A megváltozott munkaképességű személy esetében a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel az előző bekezdésben foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű személy által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a 2 órát nem haladja meg.