A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Elnökségének (a továbbiakban: elnökség) és a Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztályának (a továbbiakban együttesen: hatóság) másodfokon, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 8. §-a és a 172/A. §-a szerinti eljárásban hozott döntésével (a továbbiakban: döntés) szemben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 112. §-a és 114. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási per indítható. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a döntésével szemben az ügyfél keresetlevelet nyújthatja be. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. § (1) bekezdése alapján a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani. A kereset elektronikusan a lap tetején található „Elektronikusan” menüpont választásával, a benyújtandó dokumentumok egyidejű csatolása mellett nyújtható be. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. § (1) bekezdése, 40. § (1) és (2) bekezdése alapján a hatóság döntésével szemben a közléstől számított harminc napon belül nyújtható be a kereset, a hatóság a keresetlevelet, az iratokat, a keresetre adott nyilatkozatát és védiratot 15 napon belül beterjeszti a bíróságra; amennyiben a kereset azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz úgy azt a benyújtásától számított 5 napon belül kell beterjeszteni. a kereset szövege az elektronikus űrlapon a „levél szövege” adatmezőbe beírva, vagy elektronikusan aláírt szöveges állományként (pdf) csatolva, vagy papír alapon aláírt dokumentum szkennelt állományként (pdf) csatolva; a kereset alátámasztására szolgáló iratok, dokumentumok és egyéb állományok; a jogi képviselet esetén a képviselet alapjául szolgáló jogviszony hitelt érdemlő igazolása. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §-a alapján a közigazgatási perben az illeték mértéke 30.000.-Ft; a feleket a 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján megilleti az 59. § (1) bekezdés szerinti illetékfeljegyzési jog. Az elnökség esetén a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: törvényszék) hatásköre a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 12. § (3) bekezdés d) pontján alapul. A hatóság esetén a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatásköre a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 12. § (1) bekezdésén alapul. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja alapján a bíróság döntésével szemben az ügyfél jogi képviselője útján a törvényszékhez fellebbezhet. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 7. § (2) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék döntésével szemben az ügyfél jogi képviselője útján a Kúriához fellebbezhet. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 27. § (1) bekezdése alapján a törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező; a 77. § (1) és (2) bekezdése alapján, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a törvényszék sem tartja szükségesnek, a törvényszék az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. A tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jogi képviselő elektronikus ügyintézésre köteles. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 59. § (1) bekezdés szerinti illetékfeljegyzési jog azt jelenti, hogy hogy az fizeti az illetéket, akit a törvényszék/bíróság majd erre kötelez. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény